Az életben vannak hullámvölgyek. Azt gondolom, hogy ha egyszer fent vagyunk, sajnos leszünk lent is. Az elmúlt pár év a kicsit lent volt ezen a görbén, de ez az év eddig (le is kopogom) egész jónak bizonyult. Vannak nehézségek, de szerencsére semmi komoly dolog nem történt. Én a saját életemben úgy viselkedek, mint egy könyvvizsgáló. Mielőtt bármit tennék, még egyszer átnézem a „beszámolót”, hogy aztán ne kövessek el hibát. Persze nehéz hiba nélkül élni az életet, de igyekszem úgy tenni mindent, ami belátásom szerint jó. Itt ismét van egy megkritizálható dolog, miszerint a jó fogalma mindenkinél mást jelent és a határok mindenkinél máshol vannak. Az ember felállít magában egy szintet, ami fölött jó valami és alatta pedig rossz, ez a szint mindenkinél máshol van, ebből szoktak kialakulni a viták. Azért vagyunk emberek, mert különbözünk, ezt meg kell érteni, de alkalmazkodni kell, amennyire csak tudunk. Enélkül sajnos nem tudunk érvényesülni az életben. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig mi rendeljük alá magunkat másoknak.